Szivattyú vásárlás előtt fontold át – A HYDROKING tanácsai
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Miért kell „túlméretezni” az esővíztartályt?
A klímaváltozásból eredő hosszabb száraz időszakok és a hirtelen lezúduló esők is indokolhatják a nagyobb tárolókapacitást
Ha egy családi házhoz hozzávedtőleg 10 köbméteres esővíztartályra lenne szükség, miért érdemes mégis 12–15 köbméterben gondolkodni? A biztonsági tartalékra a megváltozott csapadékhajlam miatt van szükség, igaz, nincs minden házra érvényes válasz: a megfelelő méretet a tetőfelület, a helyi csapadékviszonyok, a felhasználás módja és a várható vízigény együtt határozza meg. Dienes György vízgépészeti szakemberrel, a HYDROKING ügyvezetőjével megnéztük, mikor és miért lehet indokolt a számítottnál nagyobb tartály.
Egy esővíz-hasznosító rendszer tartályának méretezése első pillantásra egyszerű matematikának tűnhet. Megnézzük a tető nagyságát, az adott területre jellemző csapadékmennyiséget, kiszámoljuk, mennyi vizet tudunk összegyűjteni, és ehhez választunk megfelelő tárolót.
Csakhogy az éves átlag nem mond el mindent. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott mennyiségű eső viszonylag egyenletesen oszlik-e el az év során, vagy hosszabb száraz időszakokat néhány nagy eső szakít meg. Hiába ugyanaz az éves csapadékmennyiség, a két helyzet tárolási szempontból egészen más.
A rendelkezésre álló esővíz mennyiségét a tető vízgyűjtő felülete, kialakítása és lefolyási tényezője, valamint a helyi csapadékviszonyok határozzák meg. Ezt kell összevetni a várható vízigénnyel: hányan használják az épületet, és az esővizet öntözésre, WC-öblítésre, mosásra, takarításra vagy ezek kombinációjára szeretnénk felhasználni.
10 helyett akár 15 köbméter?
A német FBR (Fachvereinigung Betriebs- und Regenwassernutzung) szakmai szervezet már több mint egy évtizede azt javasolta, hogy az esővízgyűjtő tartályok méretezésénél a számított kapacitáshoz képest mintegy 10–20 százalékos tartalékkal is számoljanak, többek között a hosszabb száraz időszakokra való felkészülés érdekében. A HYDROKING több évtizedes gyakorlati tapasztalata alapján bizonyos esetekben ma már ennél nagyobb, akár 20–50 százalékos többletkapacitás betervezése is indokolt lehet.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például a számítások alapján 10 köbméteres tartályra lenne szükség, az adott helyszín és felhasználás függvényében akár 12–15 köbméteres tartály telepítése is célszerű lehet.
Ennek egyik oka éppen a csapadék időbeli eloszlásának változása. A hosszabb száraz periódusokban előnyt jelent, ha nagyobb víztartalék áll rendelkezésünkre, amikor pedig megérkezik az eső, rövid idő alatt jelentős mennyiségű víz kerülhet a tetőről a rendszerbe.
Egy intenzív zápor során egy átlagos családi ház tetejéről akár több köbméter víz is érkezhet rövid idő alatt. Ha van szabad tárolókapacitás, ennek nagyobb részét tudjuk megőrizni és később felhasználni.
Vagyis nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, mikor esik.
A nagyobb sem mindig jobb
Mindebből azonban nem következik, hogy minden esetben a lehető legnagyobb tartályt érdemes választani.
Ha a tetőfelületről nem gyűjthető össze elegendő víz, vagy a háztartás nem használ fel akkora mennyiséget, a többletkapacitás egy része kihasználatlan maradhat. A nagyobb tartály ráadásul többe kerül és több helyet igényel.
Más méret lehet indokolt ott, ahol csak a kertet locsolják esővízzel, illetve ott, ahol a WC-öblítés, a mosás vagy más felhasználás miatt egész évben folyamatos a vízigény. A 10 helyetti 12–15 köbméteres méret tehát nem általános recept.
A megfelelő biztonsági tartalékot a gyűjtőfelület, a helyi csapadékviszonyok, a várható vízigény és a felhasználás módja alapján kell meghatározni. A tartály kiválasztása ezért nem csak termékválasztási, hanem rendszertervezési kérdés is.
Gyakori kérdések az esővíztartály méretezéséről
1. Mekkora esővíztartály kell egy családi házhoz?
A megfelelő esővíztartály méretét elsősorban a tető vízgyűjtő felülete, a helyi csapadékviszonyok, a háztartás vízigénye és a felhasználás módja határozza meg. Más kapacitás szükséges kizárólag kerti öntözéshez, és más akkor, ha az összegyűjtött esővizet WC-öblítésre vagy mosásra is használják. Ezért a tartály méretét mindig egyedi számítás alapján érdemes meghatározni.
2. Miért érdemes a számítottnál nagyobb esővíztartályt választani?
A hosszabb száraz időszakok és a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék miatt bizonyos esetekben indokolt lehet biztonsági tartalékot betervezni. A HYDROKING gyakorlati tapasztalatai alapján ez akár 20–50 százalékos többletkapacitást is jelenthet. A nagyobb tartály azonban csak akkor előnyös, ha elegendő esővíz gyűjthető össze, és a többletkapacitás ténylegesen kihasználható.
3. Elég egy 10 köbméteres esővíztartály, vagy inkább 15 köbméteres kell?
Ha a méretezés alapján 10 m³ tárolókapacitás szükséges, bizonyos körülmények között célszerű lehet 12–15 m³-es tartályban gondolkodni. A döntést a várható vízfogyasztás, a tetőfelület, a csapadék időbeli eloszlása és a rendelkezésre álló hely együttesen határozza meg. A 15 m³-es kapacitás tehát nem általános ajánlás, hanem egy lehetséges méretezési eredmény.
4. Hogyan befolyásolja a klímaváltozás az esővíztartály méretezését?
A csapadék időbeli eloszlásának változása miatt egyre fontosabb lehet a megfelelő víztartalék biztosítása. Hosszabb száraz időszakokat intenzív záporok követhetnek, amikor rövid idő alatt jelentős mennyiségű esővíz érkezik a tetőről. A megfelelően méretezett tartály segíthet ennek a víznek egy részét megőrizni a későbbi felhasználásra.
5. Mikor nem éri meg nagyobb esővíztartályt telepíteni?
Nem feltétlenül gazdaságos a nagyobb tartály, ha a tetőfelületről kevés csapadékvíz gyűjthető össze, vagy a háztartás vízigénye alacsony. Ilyenkor a többletkapacitás kihasználatlan maradhat, miközben a beruházás költsége és helyigénye növekszik. A cél nem a lehető legnagyobb tartály, hanem a megfelelően méretezett rendszer.
6. Ki tud segíteni a megfelelő esővíztartály kiválasztásában?
Az esővíztartály kiválasztása vízgépészeti és rendszertervezési kérdés is. A HYDROKING szakemberei a várható vízigény, a gyűjtőfelület, a helyi adottságok és a tervezett felhasználás figyelembevételével segítenek megtalálni a megfelelő megoldást. Érdemes már a tervezés során szakértői segítséget kérni, hogy a tartály és a teljes esővíz-hasznosító rendszer hosszú távon is megfelelően működjön.
