arrow-rightauthorcartchecklistchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upclockclosecouponcredit-cardcustomer-logoutdashboarddownloadedit-accountedit-addressexpress-deliveryfilterflaghappyinterviewminusmoney-back-guaranteeorderspackageplussadsearchsendtoggle-downwarningzoom
Keresés
Generic filters
Hírek

Perzselő forróság és a gazdaságot meghatározó aszály, ezekre a jelenségekre nem felkészülnünk, hanem reagálnunk kell, hiszen ami a korábbi évtizedekben kuriózumnak és rendkívülinek számított, az mára már hétköznapivá vált. A nyári vízhiány már Magyarországon is létező jelenség, a megoldásokat pedig nemcsak az agráriumnak, hanem a háztartásoknak is meg kell találniuk.

Az okokat nehéz lenne röviden még csak összefoglalni is, több emberi és természeti tényező együttes kölcsönhatása vezetett oda, hogy ma már a nagyobb városokban is jellemző vízhiányos időszakokkal kell számolniuk az ott lakóknak. A belterületeink egyre sűrűbben lakottak, és hiába van már gyakorlatilag minden utcában kiépült vízvezeték hálózat, sajnos egyre sűrűbben járnak még ezeken a helyeken is a lajtos kocsik az ívóvízzel.

Nem elég megvárni az esővizet

A dísz- és haszonnövényeink az esővizet szeretik a legjobban, tartja az általánosan elfogadott nézet és ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni. Hibázik ugyanakkor az, aki a nyári időszakban csak az esővízre hagyatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis már egész egyszerűen nincs annyi csapadék, amely elegendő lenne a kerti növényeink életben tartásához, és ez a probléma ma már az idősebb fákat is érinti.

Esőben palack

Az éghajlat változik, a csapadék mennyisége csökken, az országos középhőmérséklet éves átlaga pedig meredeken nő. Már ennyi is elég lenne ahhoz, hogy a locsolás szükségszerűségét elismerjük, de ha ezek mellett még a lokális tényezőket is vizsgáljuk, akkor még ennél is borúsabb az összkép.

Csepegtetős öntözés, esővíz tartály, fúrt kút – mik a lehetőségek?

A kerti locsolást valahogy meg kell oldani, erre pedig több megoldás is létezik:

Öntözőrendszer

1.   hálózati víz

Ennél egyszerűbb és olcsóbb nincs, persze utóbbi csak a belépési, beruházási költségekre igaz. Vízcsap mindenkinél van, igazi kert pedig nem létezik kerti csap nélkül, mégis óva intenénk bárkit, hogy csak a vízhálózatra támaszkodjon, ha a növények nyári öntözéséről van szó. A csapvíz hosszú távon drága, ivóvízzel locsolni pedig nem éppen környezetbarát, ráadásul a hálózati víz meghatározott nyomása miatt nyomásfokozó szivattyú használatára is szükség lehet, ami szintén a költségeket növeli.

2.   esővíz

Annál jobbat senki nem tehet a kertjével, minthogy esővízzel locsolja. Az esőre ugyanis nemcsak várni lehet, szakszerű gyűjtéssel és tárolással sokáig eltartható, gazdaságos megoldás a kerti növények öntözésére. Az esővíz elvezető és az esővíz tartály ennél a folyamatnál elengedhetetlen, de ne gondoljon senki vegyszerek használatára, amikor a kezelésről és tárolásról van szó. Érdemes szűrni az esővizet, hogy a szerves hulladék, illetve kisebb élő állatok ne kerüljenek az esővíz tartályba, továbbá sötétben és hűvösben (föld alatt) tárolva az esővíz minősége tovább megőrizhető. Nem célszerű ugyanakkor csak az esővízre támaszkodni, hiszen a ritka esőzés miatt irreálisan nagy tárolókapacitás kiépítésére kéne törekednünk, de hálózati, vagy még inkább kútvízzel történő kiegészítéssel már elérhető az optimális megoldás.

Esővíz gyűjtés

3.   kútvíz

A hagyományos kerti kutak egy része ma már nem felel meg az öntözési céloknak. A felszín alatti vizeink egy része szennyeződéseket tartalmazhat (pl.: vas, mangán, karbonát, stb.) a talajszerkezetből adódóan és az elmúlt évtizedek emberi tevékenységéből fakadóan (pl.: nitrit, nitrát, foszfát, műtrágya származékok a talajban). Így a megfelelő vízadó képességű és vízminőségű kutak beruházási költsége jelentősen megnövekedett.

Öntözésre ezeket a szivattyúkat használjuk

Általánosságban elmondható, hogy ha valaki öntözési megoldásokra keres szivattyút, akkor két kategóriában érdemes gondolkodni: önfelszívó, vagy csőkút szivattyú. 

Az önfelszívó szivattyú ugyan olcsóbb megoldás, de megvannak azért a korlátai. Egyszerű szerkezetű szivattyúkról van szó, alkalmas a víz kútból, vagy ciszternából való kiemelésére. Telepítésük gyors és könnyű, ráadásul ha kutakról van szó, akkor az a remek tulajdonsága is megvan az ejektoros kialakítása miatt, a gázos vizek továbbítására is képes. A kutaknál gyakran előforduló gázosodás miatt ez fontos tényező lehet a szivattyú kiválasztásakor. 

Kedvező tulajdonságai mellett azért a határai is megvannak az önfelszívó szivattyúnak. Maximum 8-9 méter mélységből képesek felhozni a vizet, de a piacon kapható legtöbb szivattyúnál ez is inkább 7 méterben áll meg.

A házi vízművek másik kedvelt szereplője a csőkút szivattyú. Régebben az egyik legelterjedtebb kerti víznyerő megoldás a csőkút volt, amely általában 30-40 méter mélységben érte el a talajvizet. Olcsó és egyszerű megoldás volt, és bár ingadozó a vízhozama, azért a kerti céloknak éppenséggel megfelel még a mai napig is. Hátránya továbbá, hogy homokkal meglehetősen szennyezett vizet ad, így csak speciális, úgynevezett csőkút szivattyúval használható. Ehhez a típushoz minimum 110-125 mm átmérőjű kút szükséges, emelőmagassága pedig akár a 60-80 métert is elérheti, beszerzés előtt ebben az esetben is javasolt szakemberrel konzultálni.

Szivattyúk a pulton

 

Gazdaságos öntözéshez szivattyú kell

Az esővízzel vagy kútvízzel történő kerti locsoláshoz egyaránt szükséges a megfelelő szivattyú kiválasztása. Az eszköz kiválasztásakor figyelemmel kell lennünk a víz mechanikai vagy kémiai szennyezettségére, nem mindegy például, hogy a kút szivattyú milyen vastartalmú vízzel dolgozik, vagy mennyire szükséges a fokozott homoktűrő képesség.

A kerti szivattyúk gyakorlatilag az öntözőrendszer első vonalában helyezkednek el, így nemcsak a szakszerű kiválasztás, hanem a rendszeres karbantartás is elengedhetetlen ezeknél az eszközöknél. A későbbi bosszúságok elkerülése végett érdemes az egész öntözőrendszer tervezése során szakember segítségét igénybe venni, így elkerülhető, hogy a szükségletekhez képest gyenge vagy éppen túl erős szivattyúk kerüljenek beépítésre a rendszerbe, és így összességében hosszú távon is a leghatékonyabb és leginkább gazdaságos megoldást találjuk meg.

Szivattyú választásnál segít a jelleggörbe

Ha nem akarunk, vagy nincs lehetőségünk túlságosan elmélyedni a szivattyúk műszaki paramétereiben és azok összetett értelmezésében, akkor még a laikus érdeklődőnek is nagy segítségére van a jelleggörbe.

Egy Aspri 15 3 M 3 lépcsős önfelszívó szivattyú jelleggörbéje, bővebben

 

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a jelleggörbe nagyon egyszerűen segít nekünk a szivattyúk hidraulikai teljesítményét megismerni, ezáltal pedig az optimális és gazdaságos üzemeltetést segíti. Ahogy látható a szivattyú munkapontját segít meghatározni a szállítási teljesítményhez eredő emelőmagasság megmutatásával. A görbe megmutatja, hogy mekkora szállítási teljesítménnyel számolhatunk az adott szivattyú esetében a maximális emelőmagasság esetén, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tervezés során ennél azért jóval több tényezőt kell számításba venni, amihez már tényleg érdemes szakértő segítségét kérni.

 

Mondja el véleményét cikkünkről!