arrow-rightauthorcartchecklistchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upclockclosecouponcredit-cardcustomer-logoutdashboarddownloadedit-accountedit-addressexpress-deliveryfilterflaghappyinterviewminusmoney-back-guaranteeorderspackageplussadsearchsendtoggle-downwarningzoom
Hírek

A tető méretének ismerete önmagában kevés!

Egy családi ház tetejéről néhány ezer, egy ipari csarnokról akár több tízezer liter esővíz is összegyűlhet egyetlen intenzív zápor alatt. De mekkora szikkasztórendszer képes ezt biztonságosan kezelni? A válasz függ a tetőfelülettől, a talaj vízáteresztő képességétől, a csapadék intenzitásától és a rendelkezésre álló helytől is. Megmutatjuk, mire kell figyelni a méretezésnél, és hogyan segíthetnek a korszerű GRAF-szikkasztórendszerek.

A szikkasztó méretezése első pillantásra egyszerű számításnak tűnhet. Megnézzük a tető nagyságát, kiszámoljuk, mennyi esővíz érkezhet róla, és választunk egy megfelelő kapacitású rendszert.

Csakhogy két azonos méretű házhoz sem feltétlenül ugyanakkora szikkasztó szükséges. Az egyik telken a homokos talaj gyorsan befogadhatja a vizet, míg egy másikon a kötött, agyagos talajban jóval lassabb az elszivárgás. És akkor még nem beszéltünk a garázsbejáróról, a térkövezett udvarról vagy a talajvízszintről.

A szikkasztó mérete mellett azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyi víz érkezik, mennyit kell átmenetileg tárolni, és milyen gyorsan képes azt a talaj befogadni.

Háromezer vagy hatvanezer liter? Ennyit számít a vízgyűjtő felület!

Nézzünk egy egyszerű példát! Egy milliméter csapadék egy négyzetméteren egy liter víznek felel meg. Ha egy 150 négyzetméteres tetőre 20 milliméter eső hullik, az elméletileg 3000 liter, azaz 3 köbméter vizet jelent. Egy 3000 négyzetméteres ipari csarnok tetején ugyanez a csapadékmennyiség már 60 000 litert, vagyis 60 köbmétert jelent. A gyakorlatban azonban a lehulló csapadék teljes mennyisége nem mindig jut el a szikkasztórendszerbe: a tetőfedés anyagától, a hőmérséklettől és más környezeti tényezőktől függően, például a párolgás miatt akár 5–50 százalékos veszteséggel is számolhatunk (zöldtetők esetében a visszatartott és elpárolgó víz aránya az 50 százalékot is elérheti!). Az utóbbi, ipari példánkban ráadásul még nem számoltunk a parkolókkal, a rakodóterületekkel és a további burkolt felületekkel.

Azonos csapadékmennyiség mellett a tetőfelület mérete jelentősen befolyásolja a kezelendő vízmennyiséget.

Ezek természetesen csak szemléltető számítások: a 20 milliméter nem általánosan alkalmazható méretezési érték, és a lehulló csapadék teljes mennyisége sem azonos a szükséges szikkasztókapacitással. A tervezés során az is lényeges, milyen intenzitással és mennyi idő alatt érkezik az eső, és annak mekkora hányada jut a rendszerbe a vízgyűjtő felületekről.

A megfelelő tervezési értékek meghatározásához a HungaroMet csapadékintenzitás-adatai is felhasználhatók. A lépték tehát különbözhet, ám az alapelv azonos: a kapacitást a tényleges vízterheléshez és a helyszín adottságaihoz kell igazítani.

Miért nem biztos, hogy egy nagyobb szikkasztó megoldja a problémát?

Képzeljük el, hogy a szikkasztó befogadja az első nagyobb zápor vizét, de a talaj csak lassan képes elszivárogtatni azt. Amikor megérkezik a következő eső, a rendszer még részben tele van. Hiába a jelentős tározókapacitás: ha nincs elegendő idő a kiürülésre, a víz felgyűlhet.

Ezért kulcskérdés a talaj vízáteresztő képessége. Homokos talajon más megoldás működhet megfelelően, mint agyagos környezetben vagy magas talajvízszint esetén. A méretezéshez helyszíni szikkasztási vizsgálat, nagyobb beruházásnál pedig részletes geotechnikai adatok is szükségesek lehetnek.

Az elhelyezésnél számít a rendelkezésre álló terület, az épületek és közművek közelsége, valamint a rendszer feletti felszín terhelése. Egy családi ház kertje, egy parkoló és egy teherforgalommal érintett ipari terület egészen eltérő követelményeket támaszt.

GRAF EcoBloc Light szikkasztóblokk és GRAF szikkasztóalagút – két különböző kialakítás a csapadékvíz helyben történő kezelésére.

Kavicságy helyett GRAF szikkasztóblokk vagy szikkasztóalagút?

A korszerű moduláris szikkasztórendszerek fontos előnye a nagy és hasznos tározótérfogat. A hagyományos kavicságyban a kőanyag közötti hézagokban tárolható víz a beépített térfogatnak csak egy része – jellemzően körülbelül 30–40 százaléka. A GRAF EcoBloc Light ugyanakkor 97 százalékos üregtérfogattal rendelkezik.

Ez azonos tározási igény mellett kedvezőbb helyigényt és kisebb földmunkát tehet lehetővé, bár a tényleges előny a helyszíni körülményektől függ.

A HYDROKING kínálatában többféle GRAF szikkasztórendszer érhető el. Ilyen a modulárisan összeépíthető EcoBloc Light szikkasztóelem (225 liter névleges kapacitás) vagy a 300 literes szikkasztóalagút. A blokkos és alagutas kialakítás eltérő beépítési lehetőségeket kínál; a választásnál a helyigény, a teherbírás és a gyártói telepítési feltételek is számítanak.

Az eligazodást segítik az előre összeállított termékek is, például a 100 m² tetőfelülethez ajánlott, 2,8 m³-es EcoBloc Light összeállítás vagy a 2,4 m³-es alagutas szett. Ezek praktikus kiindulópontok, de nem helyettesítik az adott telekre vonatkozó méretezést.

100 m² tetőfelülethez ajánlott GRAF szikkasztószettek: balra a 2,8 m³-es EcoBloc Light blokkos rendszer, jobbra a 2,4 m³-es szikkasztóalagút-szett. A megfelelő méretet minden esetben a helyszíni adottságok alapján kell meghatározni.

A szikkasztók választásáról és a korszerű megoldások előnyeiről korábbi szakmai cikkünkben is részletesen írtunk.

A szikkasztó önmagában nem elég: komplett rendszerben kell gondolkodni!

A tartós működéshez a megfelelő méretezés mellett az előszűrés, a geotextília, a csatlakozó- és záróelemek, valamint az ellenőrizhetőség is fontos. A GRAF szikkasztókhoz tartozó kiegészítők a rendszer szerves részei, nem pusztán másodlagos tartozékok.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan kapcsolódhat a szikkasztás az esővíz-hasznosításhoz. Ha a tetőről érkező víz egy részét tartályban gyűjtjük és később felhasználjuk, egyes esetekben kisebb lehet a szikkasztóra jutó terhelés. Ez azonban csak akkor vehető figyelembe a méretezésnél, ha a tartálynak a megfelelő időpontban ténylegesen van szabad kapacitása. Ha már megtelt, a túlfolyó vizével is számolni kell.

Balra a szikkasztórendszert a környező talajtól elválasztó geotextília, jobbra a csapadékvíz előszűrésére szolgáló szűrő. Mindkettő fontos szerepet játszik a rendszer hosszú távú, megbízható működésében.

A szikkasztó és az esővízgyűjtő tehát nem feltétlenül egymás alternatívái. Sokszor egymást kiegészítő elemei egy jól megtervezett csapadékvíz-kezelő rendszernek.

Mekkora szikkasztót válasszunk? Érdemes szakértő segítségét kérni!

Akár néhány köbméteres, családi házas megoldásról, akár nagyobb ipari vagy közületi beruházásról van szó, a megfelelő termékválasztáshoz először a műszaki feltételeket kell tisztázni.

A HYDROKING szakmai segítséget nyújt a megfelelő szikkasztórendszer kiválasztásához, a kapacitás meghatározásának előkészítéséhez és a rendszerelemek összeállításához. Az egyeztetéshez érdemes előkészíteni a tető- és burkolt felületek méretét, a helyszín alaprajzát, a meglévő talajvizsgálati adatokat és a tervezett beépítés körülményeit.

Szikkasztórendszer vásárlása vagy nagyobb beruházás előkészítése előtt áll? Ismerje meg a HYDROKING GRAF szikkasztóblokkjait, alagútjait és összeállításait, vagy vegye fel a kapcsolatot szakembereinkkel a megfelelő megoldás kiválasztásához.

Gyakori kérdések a szikkasztó méretezéséről

Mekkora szikkasztó kell egy 100 m-es tetőhöz?

A megfelelő kapacitást nem lehet kizárólag a tetőfelületből meghatározni. A csapadékterhelés, a talaj vízáteresztő képessége és a helyszín adottságai is számítanak. A HYDROKING kínálatában 100 m²-es tetőfelülethez ajánlott összeállítások is elérhetők, de a megfelelőségüket az adott körülmények között ellenőrizni kell.

Lehet agyagos talajba szikkasztót telepíteni?

Ez a tényleges vízáteresztő képességtől függ. Kötött, rosszul szikkadó talaj esetén az elszivárogtatás korlátozottan működhet, vagy más csapadékvíz-kezelési megoldásra lehet szükség.

Mikor érdemes blokkos, és mikor alagutas rendszert választani?

A döntésnél a szükséges tározókapacitás, a telepítési hely mérete és alakja, a felszíni terhelés, illetve a gyártói beépítési feltételek a meghatározók.