Esővíz, szürkevíz, feketevíz – melyik melyik?

Esővíz, szürkevíz, feketevíz, szennyvíz, ivóvíz vagy tűzivíz: a hétköznapokban gyakran keverednek ezek a kifejezések, pedig nem ugyanazt jelentik. A különbség ráadásul nem pusztán nyelvi kérdés. Ha például esővíz-hasznosító rendszerben gondolkodunk, tudnunk kell, milyen vizet szeretnénk összegyűjteni, mire használnánk, és milyen műszaki megoldás szükséges hozzá.

Az esővíz nem szürkevíz, a szürkevíz nem feketevíz, a tűzivíz pedig nem is elsősorban a víz eredetét vagy minőségét jelöli. És még egy gyakori kifejezés sem egészen pontos: az esővizet valójában nem újrahasznosítjuk, hanem hasznosítjuk.

Érdemes tehát rendet tenni a fogalmak között – már csak azért is, mert ha tudjuk, melyik vizet mire használhatjuk, az ivóvíz-fogyasztásunkat is jelentősen csökkenthetjük.

Esővíz vagy csapadékvíz? Van különbség

Az esővizet és a csapadékvizet a hétköznapi beszédben gyakran egymás szinonimájaként használjuk. Szakmailag azonban a csapadékvíz a tágabb fogalom: a csapadék lehet folyékony vagy szilárd halmazállapotú, az eső pedig ennek egyik formája. Röviden: minden eső csapadék, de nem minden csapadék eső.

Az esővíz-hasznosítás szempontjából ennél persze fontosabb gyakorlati kérdés, honnan gyűjtjük össze a vizet, milyen szennyeződések kerülhetnek bele, és mire akarjuk felhasználni. Egy családi háznál jellemzően a megfelelő tetőfelületre hulló esővizet vezetjük el, szűrjük és tároljuk, majd olyan helyeken használjuk fel, ahol nincs szükség ivóvíz-minőségre.

Ilyen lehet a kerti öntözés, a WC-öblítés, a takarítás, illetve megfelelő feltételek mellett a mosás. Egy esővíz-hasznosító rendszer ezért jóval több egy föld alá helyezett tartálynál: a víz összegyűjtésének, szűrésének, tárolásának, túlfolyásának, szivattyúzásának és felhasználásának együtt kell működnie. Sokan keresnek rá az „esővíz újrahasznosítása” kifejezésre, valójában azonban az esővizet nem újrahasznosítjuk. Nem egy korábban már felhasznált vizet nyerünk vissza, hanem az égből érkező vizet fogjuk fel és hasznosítjuk.

Ezért beszélünk esővíz-hasznosításról.

A szürkevíz már egyszer használatban volt

Itt válik igazán érthetővé az előbbi különbségtétel. A szürkevíz ugyanis – az esővízzel ellentétben – már egyszer használt víz. Jellemzően zuhanyozásból, fürdésből, kézmosásból vagy mosásból származik, és nem tartalmaz WC-ből eredő fekáliás szennyeződést.

Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan tiszta vagy kezelés nélkül bármire alkalmas lenne. Sok múlik azon, honnan származik, mit tartalmaz, hogyan kezeljük és mire szeretnénk ismét felhasználni.

A lényeg egyetlen mondatban is összefoglalható: az esővizet hasznosítjuk, a szürkevizet a megfelelő kezelést, tisztítást követően újrahasználjuk. Ezért szakmailag sem szerencsés egy esővíz-hasznosító rendszert szürkevizes rendszernek nevezni. Két különböző vízforrásról és két különböző műszaki feladatról beszélünk.

A feketevíztől a szennyvízig

A WC-ből távozó, fekáliával és vizelettel szennyezett víz a feketevíz. Egészségügyi kockázata és szennyezettsége miatt egészen más kezelést kíván, mint a szürkevíz.

A szennyvíz ennél tágabb kategória. A háztartásban keletkező szennyvíz különböző eredetű és szennyezettségű vizeket foglalhat magában, így szürkevíz és feketevíz egyaránt kerülhet bele.

Fontos az is, hogy a tisztított szennyvíz nem automatikusan jelent újrahasználatra előkészített vizet. Ha egy vizet ismét fel szeretnénk használni, a kezelésnek az adott felhasználási cél követelményeihez kell igazodnia.

Ezzel vissza is jutunk az alapkérdéshez: nem önmagában a víz neve dönti el, mit kezdhetünk vele, hanem az eredete, a minősége, a kezelése és a tervezett felhasználása együtt.

Ivóvíz a WC-ben, tűzivíz a tározóban

Az ivóvíz esetében maga az elnevezés is a felhasználásra és a minőségre utal: emberi fogyasztásra szánt, szigorú követelményeknek megfelelő vízről beszélünk. Az előállítása, kezelése és biztonságos eljuttatása komoly infrastruktúrát igényel.

Ehhez képest érdekes belegondolni, hogy ugyanebből az ivóvízből töltjük fel a WC-tartályt is…

A tűzivíz megnevezése megint más logikát követ. Itt elsősorban nem a víz minőségéről vagy eredetéről, hanem a rendeltetéséről beszélünk: olyan vízkészletről, amely megfelelő mennyiségben és módon rendelkezésre áll tűzoltási célra. A tűzivíz érkezhet az ivóvízhálózatból, de külön tűzivíz-tározóban is biztosítható.

Az esővíz, szürkevíz, feketevíz, szennyvíz, ivóvíz és tűzivíz tehát nem hat egymás mellé helyezhető „vízfajta”. Az elnevezések hol az eredetet, hol a szennyezettséget vagy minőséget, hol pedig a felhasználási célt írják le.

Hol milyen víz folyik?

Tényleg ivóvíz kell mindenhez?

A fogalmi rendrakásnak akkor lesz igazán értelme, amikor megnézzük, mire használjuk otthon a vizet.

Egy ember naponta 25–40 liter vizet használhat el WC-öblítésre, további 15–20 litert pedig mosásra. Ez csak erre a két célra évente hozzávetőleg 14,6–21,9 köbmétert jelent személyenként. Egy másik bemutatott háztartási megoszlásban a teljes vízfelhasználás 25 százaléka WC-öblítéshez, 19 százaléka mosáshoz kapcsolódott, miközben ivásra és főzésre mindössze 4 százalék jutott.

A pontos arány természetesen háztartásonként változik, de a kérdés ettől még jogos: miért használunk ivóvíz-minőségű vizet olyan feladatokra is, amelyekhez nincs szükség ilyen minőségre?

Az összegyűjtött és megfelelően kezelt esővíz többek között öntözésre, WC-öblítésre és takarításra, megfelelő feltételek mellett pedig mosásra is használható. Ezzel a vezetékes ivóvíz egy része kiváltható anélkül, hogy le kellene mondanunk ezekről a felhasználásokról.

Akár 60 százalékos ivóvíz-megtakarítás – de nem minden háznál ugyanúgy

Egy megfelelően megtervezett és üzemeltetett esővíz-hasznosító rendszerrel a háztartási ivóvíz-felhasználás több mint fele, kedvező körülmények között akár 60 százaléka is kiváltható lehet.

Az a szám azonban egy átlag, nem érvényes minden ingatlanra, a tényleges ivóvíz-megtakarítás függ ugyanis a tető méretétől és adottságaitól, a rendelkezésre álló csapadéktól, a tárolókapacitástól, a háztartás vízigényétől, valamint attól, hogy mire szeretnénk használni az összegyűjtött esővizet.

Ha csak a kert öntözése a cél, egészen más rendszer lehet megfelelő, mint akkor, ha az esővizet a WC-öblítésbe, a mosásba vagy több háztartási felhasználási pontba is be szeretnénk vonni. Éppen ezért egy esővíz-hasznosító rendszer méretezésénél nem érdemes pusztán abból kiindulni, hogy mekkora tartály fér el a kertben.

A tetőfelületet, a várható vízmennyiséget és a felhasználási igényt együtt kell vizsgálni, és ezekhez kell kiválasztani a tárolást, a szűrést, a szivattyúzást és a vezérlést.

A HYDROKING-nél ezért komplett rendszerben gondolkodunk: az esővíz összegyűjtésétől és szűrésétől a tároláson és szivattyúzáson át egészen addig, hogy a víz biztonságosan eljusson a tervezett felhasználási helyre.

Ha esővíz-hasznosító rendszer kialakításán gondolkodik, érdemes először azt meghatározni, mennyi víz állhat rendelkezésre, és mire szeretné használni. Ezután lehet az ingatlanhoz és a tényleges vízigényhez megfelelő rendszert összeállítani.

Gyakori kérdések a vizek elnevezésével kapcsolatban:

Nincs eső? Akár 60 ezer liter víz is érkezhet évente a tetődre!

Esővíz hasznosítása: mit árul el közel 500 hozzászólás?

Hogyan jut el az esővíz a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez?

Ne hagyjuk ki az esővízszűrőt!

Mekkora esővíztartály kell egy családi házhoz?

Kavics, dréncső, földmunka? Ma már nem elég!