Mekkora esővíztartály kell egy családi házhoz?

Így határozható meg a megfelelő méret

Az ideális tartály kiválasztását nem csak a lehulló csapadék mennyisége határozza meg. Legalább ennyire fontos az is, hogy mire szeretnénk használni az összegyűjtött vizet, mekkora biztonsági tartalékkal tervezünk, és hogyan illeszkedik a tartály a teljes csapadékvíz-hasznosító rendszerünkbe. A HYDROKING legfrissebb blogcikkében azt mutatjuk be, milyen szempontok alapján érdemes esővíztartályt választani, hogyan befolyásolja a döntést a tetőfelület, a várható vízfelhasználás és a túlfolyás kezelése, valamint miért válik egyre fontosabbá a rendszerben gondolkodó, hosszú távon is biztonságosan működő esővíz-hasznosítás.

Miről szól még a cikk?

• Miért nem feltétlenül a legnagyobb tartály a legjobb választás?
• Hogyan befolyásolja a vízfelhasználás a szükséges tárolókapacitást?
• Mire használható fel az összegyűjtött esővíz a locsoláson túl?
• Miért fontos a megfelelő szűrés és a rendszer karbantarthatósága?
• Mi történik akkor, amikor a tartály megtelik?
• Hogyan kapcsolódik össze az esővíztárolás és a szikkasztás?
• Mit jelent a gyakorlatban a rendszerben gondolkodó esővíz-hasznosítás?

Az esővíz ma már egyre kevésbé számít pusztán problémának, sokkal inkább egy összetett rendszer egyik eleme. A hosszabb aszályos időszakok, a nyári hőhullámok és a rövid idő alatt lehulló intenzív csapadék ugyanis egyre több családi ház tulajdonosát késztetik arra, hogy másképp gondoljon a vízre, mint korábban. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a cél elsősorban az volt, hogy a lehulló csapadék minél gyorsabban elhagyja az ingatlant, ma egyre többen keresik annak lehetőségét, hogyan lehetne ezt a vizet helyben megtartani és hasznosítani.

Ilyenkor szinte minden esetben ugyanaz a kérdés kerül elő elsőként: mekkora esővíztartályra van szükség? A kérdés logikus, a válasz azonban jóval összetettebb annál, mint hogy néhány ezer literben meghatározzuk az ideális méretet. A HYDROKING szakemberei szerint ugyanis a jól működő rendszerek nem a tartály kiválasztásával kezdődnek.

– Sokan még mindig úgy gondolkodnak az esővízgyűjtésről, hogy kiválasztanak egy tartályt, és ezzel meg is oldódott a kérdés. Pedig a valódi feladat mindig az, hogy a teljes rendszer legyen működőképes, mégpedig hosszú távon – mondja Dienes Gábor, a HYDROKING ügyvezetője.

– A jól működő rendszerek nem kizárólag a jelenlegi igényekre készülnek, hanem hosszú távon is biztonságosan működnek. Ezért gondolkodunk mindig rendszerben, nem pusztán egyetlen termékben – fogalmaz a több évtizedes vízgépészeti tapasztalattal rendelkező szakember.

Ez a szemlélet különösen fontos ma, amikor a csapadék eloszlása egyre kiszámíthatatlanabb. Korábban sokszor kisebb mennyiségű, de egyenletesebb esők érkeztek, ma viszont gyakran rövid idő alatt hullik le jelentős mennyiségű csapadék. Ez teljesen más terhelést helyez a csapadékvíz-elvezető és esővíz-hasznosító rendszerekre, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt.

A megfelelő méret problémája nem magánál a tartálynál kezdődik

Amikor valaki esővíztartályt választ, hajlamos elsősorban a literben megadott méretre koncentrálni. A gyakorlatban azonban a megfelelő kapacitást számos tényező együttesen határozza meg.

Az egyik legfontosabb szempont maga a vízgyűjtő felület. Nem mindegy, hogy egy kisebb családi ház tetőfelületéről érkezik a víz, vagy több épület csapadékvizét szeretnénk összegyűjteni. Egy nagyobb tetőfelületről természetesen több víz csorog le, de önmagában ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan nagyobb tartályra van szükség.

A rendszer tervezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen mennyiségű csapadék várható az adott területen, milyen területen szeretnénk  felhasználni az összegyűjtött esővizet, illetve mekkora biztonsági tartalékot szeretnénk kialakítani a szárazabb időszakokra.

A tervezés során ugyanis legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen gyakran és milyen célra használjuk fel az összegyűjtött vizet. Más tárolókapacitás lehet szükséges akkor, ha szezonálisan, vagy csak időnként szeretnénk hasznosítani, de nagy mennyiségben a betározott esővizet – ilyen például a kerti locsolás -, és más akkor, ha havi szinten kisebb vízigényű, de egész évben nagyjából egységes felhasználásban gondolkodunk az épületen belül: WC öblítésre, mosásra, takarításra.

A megfelelő tartályméretet ezért nem elegendő kizárólag a lehulló csapadék mennyiségéből meghatározni. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy mire szeretnénk használni az összegyűjtött vizet, mekkora biztonsági tartalékkal tervezünk, és mi történik akkor, amikor a tartály megtelik. Egy jól működő esővízhasznosító rendszerben ugyanis a tárolás, a felhasználás és a túlfolyás kezelése egyaránt meghatározza a szükséges kapacitást.

Mire szeretnénk használni az összegyűjtött esővizet?

Sokan elsőként a kertöntözésre gondolnak, amikor esővízgyűjtésről beszélünk, pedig a megfelelően kialakított rendszerek ennél jóval több lehetőséget kínálnak. Az összegyűjtött esővíz a locsolás mellett használható kertfenntartásra, automata öntözőrendszerek vízellátására, WC-öblítésre, takarításra vagy akár mosásra is.

Nyilvánvaló, hogy más tárolókapacitásra van szükség egy kisebb kert alkalmi locsolásához, mint egy olyan rendszerhez, amely egy családi ház napi vízfelhasználásának egy részét is ki szeretné váltani. Éppen ezért nem létezik minden helyzetre érvényes univerzális méret. Vannak azonban olyan iránymutatások, amelyek segíthetnek a tervezés első szakaszában.

Az esővízhasznosítás egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy olyan fogyasztási pontokon válthatja ki a vezetékes vizet, ahol nincs szükség ivóvíz-minőségre. Ilyen lehet a WC-öblítés, a mosás, a takarítás, az öntözés és számos egyéb kerti felhasználás. Ezek összességében a háztartás vízfogyasztásának akár 50-60 %-át ia kitehetik.

Az esővíz ráadásul természetes módon lágy víz, így több felhasználási területen is előnyös lehet. Mosásnál kevesebb mosószer szükséges, nincs elvízkövesedett csőhálózat, mosógép és WC kagyló,  autómosás után csepp foltokban száradó végeredmény.

A HYDROKING szakemberei szerint ezért érdemes az esővízre nem problémaként, hanem értékes erőforrásként tekinteni. Az ingatlanra hulló csapadék kezelése tulajdonosi feladat, ezért ha már foglalkozunk vele, célszerű úgy kialakítani a rendszert, hogy a lehető legtöbb hasznot hozzuk ki belőle egy olyan rendszerrel, amely nem utolsó sorban jövőállóbbá teszi az ingatlanunkat.

Milyen tényezők befolyásolják a szükséges tartályméretet?

A megfelelő tartályméret meghatározásakor több szempontot is figyelembe kell venni. Fontos a tetőfelület nagysága, a helyi csapadékviszonyok, a tervezett vízfelhasználás mértéke, valamint az, hogy az összegyűjtött esővizet kizárólag öntözésre vagy épületen belüli felhasználásra is alkalmazni kívánják-e. A megfelelő méretezés ezért minden esetben az adott ingatlan adottságaihoz igazodik. 

A legtöbb probléma nem a tartály méretéből adódik

A HYDROKING szakemberei szerint a hosszú távon jelentkező problémák jelentős része nem magából a tartály méretéből fakad, hanem abból, hogy a rendszer többi elemét nem hangoljuk össze megfelelően.

A tetőről ugyanis nem kizárólag tiszta esővíz érkezik. A vízzel együtt falevelek, por, pollen és egyéb szerves szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe, amelyek hosszú távon befolyásolhatják annak működését. Ezért kulcsfontosságú a megfelelő előszűrés, a szivattyúzás átgondolt kialakítása és az, hogy a rendszer karbantartható maradjon évekkel, évtizedekkel a telepítés után is.

A tartály műszaki kialakítása szintén fontos szempont. A föld alatti telepítésre szánt rendszereknél különösen nagy jelentősége van a megfelelő anyagvastagságnak, a szerkezeti merevségnek és a hosszú távú terhelhetőségnek. Egy föld alatt deformálódó vagy sérülő tartály cseréje ugyanis nagyságrendekkel nagyobb költséget jelenthet, mint a minőségi, tartós rendszerelemek kiválasztása a tervezési szakaszban.

A megfelelő méret meghatározása tehát csak az első lépés. Legalább ennyire fontos kérdés az is, hogy milyen márkájú tartály kerül a föld alá. A piacon ma már számos különböző kialakítású és minőségű esővíztartály érhető el, a kisebb családi házas rendszerektől egészen a több tízezer literes tárolókapacitású megoldásokig.A fekvő hengeres kialakítású ASTAY tartályok elsősorban olyan telepítési környezetben jelentenek előnyt, ahol a terheléseloszlás és a nagy tárolókapacitás a fő szempont. A lapos kialakítású FLAT tartályok kisebb beépítési mélységet igényelnek, ezért bizonyos talajviszonyok vagy magas talajvízszint esetén kedvezőbb megoldást jelenthetnek. A megfelelő típus kiválasztását mindig az adott helyszín adottságai alapján érdemes meghatározni.

A fekvő hengeres kialakítású ASTAY tartályok elsősorban olyan telepítési környezetben jelentenek előnyt, ahol a terheléseloszlás és a nagy tárolókapacitás a fő szempont. A lapos kialakítású FLAT tartályok kisebb beépítési mélységet igényelnek, ezért nehezen, egyszóval költségesen kitermelhető talaj esetén (pl. sziklás talaj), vagy magas talajvízszint esetén összességében kedvezőbb megoldást jelenthetnek. A megfelelő típus kiválasztását mindig az adott helyszín adottságai alapján érdemes meghatározni.

A HYDROKING kínálatában a kisebb rendszerektől az akár 50.000 literes kapacitású tartályokig többféle méret és kialakítás érhető el. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer valóban az adott ingatlan igényeihez igazodjon, ne pedig fordítva.

A tartály kiválasztásakor nemcsak a befogadóképességet érdemes vizsgálni. A föld alatti telepítésre szánt rendszereknél különösen fontos a megfelelő szerkezeti kialakítás, a vízzáróság és a hosszú távú terhelhetőség. A HYDROKING prémium esővíztartály-családja (link) megerősített bordázott kialakítással, átlagosan 10 mm-es falvastagsággal és minősített gyártási háttérrel készül. A teljesen vízzáró kialakítás mellett előnyt jelent az is, hogy a későbbi csatlakozások és rendszerbővítések rugalmasabban alakíthatók ki.

És mi történik akkor, amikor a tartály megtelik?

A legtöbb útmutató, hasznos blogcikk a tartály kiválasztásánál véget ér. Pedig a rendszer egyik legfontosabb kérdése valójában ekkor kezdődik! Mi történik azzal a vízzel, amely már nem fér el a tartályban?

Ahogy a cikkünkben korábban már többször is írtuk, a mai csapadékviszonyok mellett egy intenzív nyári zápor vagy felhőszakadás rövid idő alatt is megtöltheti a rendelkezésre álló tárolókapacitást. A víz problémát okozhat az ingatlan környezetében, tönkreteheti a kertet.

Ezért válik kulcskérdéssé a túlfolyás és a szikkasztás (belső link) megfelelő kialakítása. A korszerű csapadékvíz-gazdálkodás ma már nemcsak a víz összegyűjtéséről szól, hanem annak helyben tartásáról, hasznosításáról és kontrollált kezeléséről is.

A HYDROKING korábbi cikkében (link) részletesen bemutattuk, hogy a szikkasztás ma már jóval több egyszerű vízelvezetésnél. A hagyományos kavicságyas megoldások helyét egyre gyakrabban veszik át a korszerű blokkos és alagutas rendszerek, amelyek nagyobb tározókapacitással, kiszámíthatóbb működéssel és hosszabb távú üzembiztonsággal járulhatnak hozzá a csapadékvíz helyben történő kezeléséhez.

Az esővíztartály és a szikkasztórendszer ráadásul sok esetben nem egymás alternatívái, hanem ugyanannak a rendszernek a részei. A tárolókapacitáson felüli vízmennyiséget ugyanis valamilyen módon kezelni kell, és erre gyakran a megfelelően méretezett szikkasztórendszer jelenthet megoldást. Éppen ezért a tervezés során nemcsak azt érdemes végiggondolni, hogyan gyűjtjük össze az esővizet, hanem azt is, hogy mi történik vele akkor, amikor a tartály már megtelt.

A HYDROKING szemléletében ezért az esővíztartály nem önálló termék, hanem egy komplex rendszer része. Olyan rendszeré, amelynek célja nem egyszerűen a víz tárolása, hanem annak felelős és hosszú távon fenntartható kezelése. Erről részletesebben is olvashat az esővízhasznosítás (link) oldalunkon.

A tartályválasztás nem csak egyetlen kérdésre adott válasz

Összefoglalva elmondható, hogy bár az esővízgyűjtés első ránézésre egyszerű döntésnek tűnik, a gyakorlatban jóval többről van szó, mint pusztán a megfelelő méretű tartály kiválasztásáról. A tetőfelület mérete, a várható csapadékmennyiség, a felhasználási célok, a túlfolyás kezelése és a helyi adottságok egyaránt befolyásolják, hogy milyen rendszer működik majd hosszú távon biztonságosan és hatékonyan.

Éppen ezért a szakemberek (rólunk link) ma már egyre kevésbé önálló termékként tekintenek az esővíztartályra. Sokkal inkább egy olyan rendszer részeként, amelynek feladata a lehulló csapadék összegyűjtése, hasznosítása és kontrollált kezelése.

A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy mekkora tartályra van szükségünk, hanem hogy mit is szeretnénk kezdeni azzal az értékes vízzel, amely a telkünkre érkezik.

Gyakori kérdések az esővíztartály kiválasztásakor