Hordó, IBC-tartály, föld alatti ciszterna vagy komplett esővízhasznosító rendszer? Közel 500 Facebook-hozzászólás érkezett arra a kérdésünkre, mi történik a tetőről összegyűjtött esővízzel. A válaszokból kirajzolódik, hogyan gondolkodunk ma a vízmegtartásról – és milyen kérdésekre keresik még sokan a választ.
A legtöbb szikkasztási probléma nem az építéskor, hanem évekkel később jelentkezik. Cikkünkben bemutatjuk, miért nem elég ma már a kavicságyas megoldás, és hogyan működnek a korszerű blokkos és alagutas szikkasztórendszerek.
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Perzselő forróság és a gazdaságot meghatározó aszály, ezekre a
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Perzselő forróság és a gazdaságot meghatározó aszály, ezekre a
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Egy prémium medence napjainkban már nem számít luxus kiegészítőnek,
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Egy 100 négyzetméteres tetőre évente akár 60 ezer liter csapadék is hullhat. Miközben egyre hosszabbak a száraz időszakok, az intenzív záporok vizének jelentős része gyorsan elfolyik. Megmutatjuk, hogyan lehet az esővizet összegyűjteni, hasznosítani és – megfelelő adottságok mellett – helyben elszikkasztani.
Az esővíz-hasznosításnál a legtöbben a tartály méretére figyelnek, pedig legalább ennyire fontos, milyen víz kerül bele. Megmutatjuk, miért az esővízszűrő az egyik legfontosabb – és leginkább alulértékelt– eleme egy hosszú távon is megbízható rendszernek.
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Perzselő forróság és a gazdaságot meghatározó aszály, ezekre a
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Perzselő forróság és a gazdaságot meghatározó aszály, ezekre a
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Egy prémium medence napjainkban már nem számít luxus kiegészítőnek,
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
Ha medencével, öntözőrendszerrel, vagy bármilyen más vízmozgatást igénylő berendezéssel
“A legjobbat a leggyorsabban és a legolcsóbban” – a
Az esővíz megtartásához és hasznosításához nem kell új technológiát feltalálnunk. A korszerű esővíz-hasznosító rendszer komplett, bevált műszaki megoldás: összegyűjti, megszűri és tárolja a tetőre hulló csapadékot, majd eljuttatja azokhoz a fogyasztási pontokhoz, ahol nincs szükség ivóvíz-minőségű vízre. A HYDROKING-nél több mint 25 éve foglalkozunk ilyen rendszerekkel, és a tapasztalatunk az, hogy a megbízható működés nem egy-egy berendezésen, hanem a teljes rendszer megfelelő méretezésén és összehangolásán múlik.
A folyamat már azelőtt elkezdődik, hogy a víz elérné a tartályt. A tetőről lefolyó csapadék falevelet, port és más szennyeződéseket is magával vihet, ezért az első fontos lépés a mechanikai szűrés. A megszűrt víz ezután kerül a tartályba, de nem mindegy, hogyan vezetjük be, honnan vesszük ki, és mi történik akkor, amikor a tartály megtelik. Ezekről a feladatokról külön alkatrészek gondoskodnak, ezért érdemes az esővíz-hasznosításra mindig rendszerként gondolni.
Miért rendszer?
Az épületgépészeti esővíz-hasznosítás során az arra alkalmas tetőfelületekről összegyűjtjük és levezetjük a csapadékot, megszűrjük és megfelelően tároljuk, majd külön csővezetéken eljuttatjuk azokhoz a fogyasztási pontokhoz, ahol fel szeretnénk használni.
Ehhez több, egymással összehangolt műszaki elemre van szükség: mechanikai szűrőre (LINK), megfelelően méretezett tartályra, csillapított bevezetésre, túlfolyóra, szivattyúra és vezérlésre, megfelelő vízkivételre, szükség esetén automatikus ivóvíz-utántöltésre, valamint az ivóvízhálózattól elkülönített esővízhálózatra.
A tartály tehát fontos, de csak egyik eleme a rendszernek. A mechanikai szűrés még a tárolás előtt eltávolítja a nagyobb szennyeződéseket. A ciszternába érkező víznél csillapított bevezetést alkalmazhatunk: ez megtöri a beáramló víz energiáját, így kevésbé kavarja fel a tartály alján leülepedett finom szennyeződéseket. A felhasználandó vizet a tisztább vízzónából vesszük ki, a szifonos túlfolyó pedig a többletvíz kezelésében kap szerepet.
Innen a szivattyú továbbítja a vizet oda, ahol szükség van rá. A megfelelő vezérlés automatikusan működteti a rendszert, gondoskodhat a szárazonfutás elleni védelemről, és hosszabb csapadékmentes időszakban az ivóvíz-utántöltést is kezelheti.
Szűrés, tárolás, vízkivétel, szivattyúzás, vezérlés, utántöltés és túlfolyáskezelés: ezeknek egyetlen, kompakt rendszerként kell működniük.
Az egyik kérdés, amelyet az esővíz-hasznosítás kapcsán érdemes feltennünk: valóban minden feladathoz ivóvíz-minőségű vízre van szükségünk?
A megfelelően összegyűjtött és kezelt esővizet többek között WC-öblítésre, mosásra, takarításra, autómosásra és kerti öntözésre használhatjuk. Ezek a felhasználási lehetőségek az MSZ EN 16941-1:2018 szabványban is megjelennek.
Az esővíz további előnye, hogy nincs karbonátkeménysége, vagyis lágy víz. Mosásnál ez a vízlágyítási igényt, illetve a szükséges mosószer mennyiségét is kedvezően befolyásolhatja.
Épületen belüli használatnál ugyanakkor alapvető követelmény, hogy az esővízhálózat elkülönüljön az ivóvízhálózattól. Ha pedig hosszabb ideig nem érkezik elegendő csapadék, megfelelő vezérléssel automatikus ivóvíz-utántöltéssel tarthatjuk fenn a rendszer működését.
Szakmai számításaim és az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján egy megfelelően méretezett, kiválasztott, telepített és üzemeltetett rendszerrel egy háztartás ivóvíz-felhasználásának jelentős része kiváltható. Kedvező adottságok és megfelelő felhasználás mellett ez akár az 50 százalékot is meghaladhatja.
Ez természetesen nem minden családi háznál ugyanazt az értéket jelenti. Az eredmény attól függ, mennyi vizet tudunk összegyűjteni, mekkora a tárolókapacitás, és mire használjuk az esővizet. Éppen ezért a következő kérdés rendszerint nem az, hogy melyik tartályt válasszuk, hanem az, hogy milyen rendszerre van valójában szükségünk.
A rendelkezésre álló esővíz mennyiségét alapvetően a tető vízgyűjtő felülete, annak kialakítása és lefolyási tényezője, valamint a helyi csapadékviszonyok határozzák meg. Ezt kell összevetnünk a várható vízigénnyel: hányan használják az épületet, és az esővizet öntözésre, WC-öblítésre, mosásra, takarításra vagy ezek kombinációjára szeretnénk-e használni.
Ezekből az adatokból lehet meghatározni a szükséges tárolókapacitást. A méretezésnél azonban ma már a változó csapadékviszonyokat és az egyre hosszabb száraz időszakokat is érdemes figyelembe vennünk. Nemcsak az számít ugyanis, hogy éves szinten mennyi csapadék hullik, hanem az is, hogy mikor és milyen eloszlásban érkezik.
A német FBR (Fachvereinigung Betriebs- und Regenwassernutzung) szakmai szervezet már több mint egy évtizede azt javasolta, hogy az esővízgyűjtő tartályok méretezésénél a számított kapacitáshoz képest mintegy 10–20 százalékos tartalékkal is számoljanak, többek között a hosszabb száraz időszakokra való felkészülés érdekében. Tapasztalataink szerint napjainkban bizonyos esetekben már ennél nagyobb, akár 20–50 százalékos többletkapacitás betervezése is indokolt lehet.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például a számítások alapján 10 m³-es tartályra lenne szükség, az adott helyszín és felhasználás függvényében akár 12–15 m³-es tartály telepítése is célszerű lehet. A nagyobb tárolókapacitással több vizet tudunk megtartani a csapadékos időszakokban, így hosszabb esőmentes periódus esetén is nagyobb víztartalék állhat rendelkezésünkre.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden esetben a lehető legnagyobb tartály a legjobb választás. A megfelelő biztonsági tartalékot a gyűjtőfelület, a helyi csapadékviszonyok, a várható vízigény és a felhasználás módja alapján kell meghatározni. Éppen ezért a tartály méretének kiválasztása is a rendszertervezés része, nem pusztán termékválasztási kérdés.
Ugyanez igaz a szivattyúra. A szükséges vízhozamot és nyomást, az emelési magasságot, a csővezeték kialakítását és az egyidejű fogyasztást együtt kell figyelembe vennünk. Egy kerti öntözőrendszer, egy családi ház WC- és mosógép-ellátása vagy egy középület vízigénye egészen eltérő műszaki feladat. Az esővíz-hasznosításhoz szükséges szivattyúk kiválasztásáról ezért külön cikkben is írtunk.
A gyakorlatban ez az a pont, ahol igazán megmutatkozik, miért fontos a mérnöki szemlélet: nem alkatrészeket kell egymás mellé raknunk, hanem működő rendszert kell terveznünk.
Az esővíz-hasznosítás szabványosított műszaki megoldás. Az MSZ EN 16941-1:2018 mellett a szakmában régóta ismert a német DIN 1989 és az osztrák Ö-NORM B2572 is.
A HYDROKING-nél több mint 25 éve tervezünk és állítunk össze esővíz-hasznosító rendszereket, családi házaktól középületeken át ipari létesítményekig. Az évek során készült rendszer többek között a budapesti Eiffel Palace-ban, a tatai Esterházy-kastélyban, a gödöllői Orange Pack telephelyén, a mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Általános Iskolában és a százhalombattai Óvárosi Óvodában is.
Mérnökként számomra éppen ez az egyik legfontosabb tanulsága az elmúlt évtizedeknek: az alapelvek ugyanazok, de két teljesen egyforma feladat szinte sosincs. Az adott épülethez, a rendelkezésre álló vízmennyiséghez és a tényleges felhasználási igényhez kell megtalálnunk a megfelelő műszaki megoldást.
Az esővíz-hasznosítás kapcsán tehát nem egy olyan problémáról beszélünk, amelyhez még várjuk a megfelelő technológiai áttörést. A megoldások készen állnak, szabványok és több évtizedes gyakorlati tapasztalat van mögöttük.
Egy jól méretezett rendszerben a szűrés, a tárolás, a szivattyúzás, a vezérlés, a vízelosztás, az utántöltés és a túlfolyás kezelése egymásra épül. Ha ezt az adott épülethez és a valós vízigényhez igazítjuk, a tetőre hulló esőből olyan helyi vízforrás lehet, amelyet akkor és ott használhatunk fel, ahol szükségünk van rá.
Mi a HYDROKING-nél ebben tudunk segíteni: nem egyszerűen tartályt vagy szivattyút választunk, hanem az adott feladathoz illeszkedő vízgépészeti megoldást keressük.
Ha esővíz-hasznosító rendszer kialakításán gondolkodik, érdemes már a tervezés elején együtt végignéznünk, mennyi víz áll rendelkezésre, mire szeretné használni, és milyen rendszer szolgálja ezt hosszú távon megbízhatóan.
Egy esővíz-hasznosító rendszer jóval több egy föld alá telepített tartálynál. A kialakítástól függően része a mechanikai szűrés, a megfelelően méretezett tartály, a csillapított vízbevezetés, a túlfolyó, a megfelelő vízkivétel, a szivattyú és annak vezérlése, szükség esetén az automatikus ivóvíz-utántöltés, valamint az ivóvízhálózattól elkülönített esővízhálózat. A megbízható működéshez ezeket az elemeket egymással, az épület adottságaival és a várható vízigénnyel is össze kell hangolni.
A megfelelően kialakított rendszerből származó esővíz többek között WC-öblítésre, mosásra, takarításra, autómosásra és kerti öntözésre használható. Mivel az esővíznek nincs karbonátkeménysége, lágy vízről van szó, ami például mosásnál is előnyt jelenthet. Épületen belüli felhasználásnál ugyanakkor alapvető követelmény, hogy az esővízhálózat elkülönüljön az ivóvízhálózattól.
Nincs minden családi házhoz megfelelő általános tartályméret. A méretezésnél figyelembe kell venni a tető vízgyűjtő felületét és lefolyási tényezőjét, a helyi csapadékviszonyokat, valamint azt, hogy mennyi vizet és milyen célra szeretnénk felhasználni. A változó csapadékeloszlás és a hosszabb száraz időszakok miatt bizonyos esetekben indokolt lehet a számítások alapján szükségesnél nagyobb tárolókapacitással tervezni. Tapasztalataink szerint ez akár 20–50 százalékos többletet is jelenthet: ha például a méretezés 10 m³-es tartályt ad, az adott körülményektől függően 12–15 m³-es tartály telepítése is célszerű lehet. A megfelelő méretet azonban minden esetben a konkrét felhasználás és a helyszíni adottságok alapján kell meghatározni. Az esővíztartályok méretezéséről itt írunk részletesebben.
Nincs minden esővíz-hasznosító rendszerhez megfelelő, univerzális szivattyú. A kiválasztásnál számít a szükséges vízhozam és üzemi nyomás, az emelési magasság, a csőhálózat kialakítása, valamint az egyidejűleg működő fogyasztási pontok száma és típusa. Más műszaki megoldást igényelhet egy kerti öntözőrendszer, és mást egy olyan rendszer, amely WC-ket, mosógépet vagy több fogyasztási pontot lát el. Az esővíz-hasznosításhoz használható szivattyúk kiválasztásáról itt olvashat bővebben.
Egy megfelelően kialakított esővíz-hasznosító rendszer automatikus ivóvíz-utántöltéssel is kiegészíthető. Ha a tartályban nincs elegendő esővíz, a vezérlés gondoskodhat a szükséges utánpótlásról, így például a rendszerre kötött WC-k vagy más fogyasztási pontok vízellátása csapadékmentes időszakban is fenntartható. A hosszabb száraz időszakokra már a tartály méretezésénél is érdemes gondolni.
Egy megfelelően méretezett, telepített és üzemeltetett rendszerrel kedvező körülmények között a háztartás ivóvíz-felhasználásának akár több mint 50 százaléka is kiváltható. A tényleges megtakarítás azonban épületenként eltérő: függ az összegyűjthető esővíz mennyiségétől, a tárolókapacitástól, a háztartás vízigényétől és attól is, hogy milyen fogyasztási pontokat látunk el esővízzel.
Igen, meglévő családi háznál is kialakítható esővíz-hasznosító rendszer, de előtte meg kell vizsgálni az épület és a telek adottságait. Fontos kérdés többek között, hogy hol helyezhető el a tartály, mennyi víz gyűjthető össze a tetőről, hogyan alakítható ki az esővíz külön csőhálózata, és mely fogyasztási pontokat szeretnénk ellátni. Meglévő épületnél ezért különösen fontos a rendszer előzetes műszaki megtervezése.
A megfelelő tartály, szűrő vagy szivattyú önmagában még nem garantálja, hogy az esővíz-hasznosító rendszer jól fog működni. Először azt kell meghatározni, mennyi víz gyűjthető össze, mekkora a várható vízigény, mire szeretnénk felhasználni az esővizet, és milyen helyszíni adottságokhoz kell alkalmazkodnunk. Ezek alapján lehet kiválasztani és egymáshoz méretezni a tartályt, a szűrést, a szivattyút, a vezérlést és a rendszer további elemeit.
A HYDROKING-nél ezért nem egy-egy termék kiválasztásából indulunk ki, hanem a teljes feladatból: az adott épülethez és felhasználási igényhez keresünk megfelelő vízgépészeti megoldást. Esővíz-hasznosító rendszereinkről itt talál további információt.
Az űrlapon keresztül küld el jelentkezésed. Kérlek a csatolmányokat PDF formátumban küldd nekünk. A motivációs levélben nem kisregényt várunk Tőled, csak pár saját gondolatot, miért szeretnéd ezt az állást és mi tesz Téged alkalmassá a részletezett feladatok ellátására.
"*" a kötelező mezőket jelöli
termékkategóriák
Rendelések és Szállítás
Elérhetőségeink
Nyitvatartás
| Hétfő | 08:30 – 16:30 |
|---|---|
| Kedd | 08:30 – 16:30 |
| Szerda | 08:30 – 16:30 |
| Csütörtök | 08:30 – 16:30 |
| Péntek | 08:30 – 16:30 |
| Szombat | 09:00 – 12:00 |
