Megvan a tartály, a szűrő és a szivattyú. Mi kell még az esővíz-hasznosításhoz?

Az esővíz-hasznosításról szóló cikksorozatunkban már végigkísértük a csapadék útját a tetőtől egészen a felhasználásig. Megnéztük, hogyan érdemes kiválasztani és méretezni az esővíztartályt, miért van meghatározó szerepe a megfelelő szűrésnek, és hogyan juttatja el a megfelelően kiválasztott szivattyú az összegyűjtött vizet a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez. De ha megvan a tartály, a szűrő és a szivattyú, készen is van az esővíz-hasznosító rendszer? Nem egészen.

A háttérben számos kisebb, kevésbé látványos elem dolgozik azért, hogy a víz megfelelően érkezzen a tartályba, onnan megfelelő módon kerüljön a felhasználási helyekre, legyen hová távoznia a feleslegnek, és akkor is automatikusan működjön a rendszer, amikor hosszabb ideig nem esik. Ezeket általában egyszerűen kellékeknek nevezzük, valójában azonban nagyon is fontos részei a komplett esővíz-hasznosító rendszernek .

Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy az esővíz-hasznosításnál a nagy és látványos elemek számítanak igazán, a többin pedig lehet spórolni. Sőt, találkozhatunk azzal a megközelítéssel is, hogy elég egy tartály, amelybe összegyűjtjük az esővizet, és ezzel tulajdonképpen készen is vagyunk.

Korábbi cikkeinkben már megmutattuk, miért nem ilyen egyszerű a helyzet. A megfelelő szűrés kihagyása a vízminőség romlásához, lerakódásokhoz és a rendszer működési problémáihoz vezethet, a szivattyúnál pedig nemcsak az számít, hogy legyen, hanem az is, hogy a feladathoz megfelelő típust és teljesítményt válasszunk. Ha például az esővizet az épületen belüli fogyasztási helyekhez szeretnénk eljuttatni, a szükséges víznyomást is biztosítani kell. Az ehhez használható esővízhasznosító szivattyúkról  külön is érdemes tájékozódni.

Most pedig elérkeztünk a rendszer kevésbé látványos „szürke eminenciásaihoz”. A csillapított bevezető, a tisztazónás vízkivétel, a szifonos túlfolyó, a szintérzékelés vagy a vezérlés első pillantásra valóban csak kiegészítőnek tűnhet. A megbízható, üzembiztos működés szempontjából azonban nagyon is fontos szerepük lehet. Az esővízhasznosító kellékeket és rendszerkiegészítőket  éppen ezért nem érdemes spórolásból vagy más megfontolásból kihagyni a rendszerből. 

Nem mindegy, mi történik a vízzel a tartályban

Az esővíz a tetőről nem közvetlenül a tartályba kerül: a megfelelő szűrés feladata, hogy a nagyobb szennyeződések jelentős részét még előtte eltávolítsuk. A tartályba jutó víz azonban még így is tartalmazhat finom szennyeződéseket, amelyek idővel leülepedhetnek.

Ezért számít az is, hogyan vezetjük be a vizet a tartályba.

A csillapított bevezető  feladata, hogy mérsékelje a beáramló víz energiáját, így az minél kevésbé kavarja fel a tartály alján összegyűlt üledéket. A cél egyszerű: amit már sikerült leülepíteni, azt lehetőleg ne keverjük vissza a tárolt vízbe. A csillapított bevezető szerepét a Hydroking esővíztartály oldala  is részletesebben bemutatja.

Ugyanezen logika alapján az sem mindegy, honnan vesszük ki a vizet. A tartály alján található üledék és a vízfelszín között kialakul egy olyan vízzóna, ahonnan célszerű a szivattyú számára vizet vételezni. Ezt szolgálja a tisztazónás vízkivétel, illetve az ehhez megfelelően kialakított szívóoldal: így nem közvetlenül a tartály aljáról, az üledék közeléből kerül tovább a víz. A Hydroking konkrét tisztazónás szivattyútalp-rendszert úszó szívócső készlettel is kínál.

Elsőre mindez apróságnak tűnhet. Pedig pontosan az ilyen részleteken múlik, hogy mennyi szennyeződés kerül tovább a rendszerbe, és milyen körülmények között dolgozik hosszú távon a szivattyú.

Mi történik, ha túl sok – vagy éppen túl kevés – a víz?

Egy esővíztartály  két egészen eltérő helyzettel is találkozhat: egyszer megtelik, máskor pedig elfogy belőle a felhasználható víz. Egy jól megtervezett rendszernek mindkettőre fel kell készülnie.

Ha a tartály megtelik, a további csapadéknak valahová távoznia kell. Ebben kap szerepet a szifonos túlfolyó és a hozzá kapcsolódó túlfolyórendszer. A felesleges vizet ellenőrzött módon kell továbbvezetni; megfelelő helyszíni adottságok esetén például szikkasztórendszerbe. A megfelelően kialakított túlfolyó azonban nem pusztán egy cső, amelyen kifolyik a felesleges víz. A HYDROKING által alkalmazott HK RAIN MULTISIPHON  kialakítása több feladatot is ellát. A termék jelenleg a Hydroking esővízhasznosító-kellékei között szerepel rágcsálózárral és visszafolyás elleni védelemmel.

A Multisiphon szája fölözőként működik: túlfolyáskor a vízfelszínről távozó vízzel együtt a felszínen összegyűlő könnyű szennyeződések – például a pollen és más úszó szennyeződések – egy része is távozhat a tartályból. A vízfelszínen természetes módon kialakuló vékony hártya megtörésével a víz és a levegő közötti oxigéncserét is segíti, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a tárolt víz hosszabb ideig megfelelő állapotban maradjon.

A Multisiphon emellett a tartály védelmében is szerepet kap. A rágcsálózár segít megakadályozni, hogy a túlfolyó irányából állatok jussanak a tartályba, a visszafolyás elleni védelem pedig csatornahálózatba történő bekötés esetén csökkenti annak kockázatát, hogy visszaáramló szennyeződés kerüljön a tárolóba.

Vagyis a túlfolyónál sem mindegy, milyen megoldást választunk. Nemcsak azt kell végiggondolni, hová kerül az a víz, amelyet már nem tudunk eltárolni, hanem azt is, hogyan járul hozzá ez a rendszerelem a tárolt víz minőségének megőrzéséhez és a tartály védelméhez.

És természetesen az ellenkező helyzet is előfordul. Hosszabb száraz időszakban elfogyhat az összegyűjtött esővíz. Ez nemcsak az épületen belüli felhasználásnál, hanem a kerti öntözésnél is problémát jelenthet. Egy jól kialakított rendszer egyik fontos kényelmi előnye éppen az, hogy ilyenkor sem kell kapkodva beavatkozni vagy kézzel másik vízforrásra átállni.

Itt kapnak fontos szerepet a vízszint érzékelését, a vezérlést és az automatikus ivóvíz-utántöltést biztosító rendszerelemek. A Hydroking esővízhasznosító kellékei között vízszintmérő és több HYDRO-MAT egység is megtalálható.

A HYDRO-MAT Basic ivóvíz-utántöltő egység például csapadékvízhiány esetén automatikusan végzi az utánpótlást. Ez teszi lehetővé, hogy ne kelljen kézzel egyik vízforrásról a másikra átkapcsolni.

Ez a komfort nemcsak a WC-öblítésnél vagy a mosógépnél fontos: egy automatizált kerti öntözőrendszernél ugyanúgy komoly előnyt jelent, hogy a felhasználónak nem kell az időjárást és a tartály vízszintjét figyelve kézzel beavatkoznia.

Mindezt azonban úgy kell megoldani, hogy az esővíz- és az ivóvízhálózat biztonságosan elkülönüljön egymástól. Az esővíz számára külön nyomócsőhálózat szükséges; az esővízrendszert nem lehet egyszerűen összekötni az ivóvízhálózattal. 

Nem alkatrészeket, hanem rendszert választunk

Csillapított bevezető, tisztazónás vízkivétel, Multisiphon, szintérzékelés, vezérlés, ivóvíz-utántöltés, csővezetékek és további szerelvények: egyenként valóban nevezhetjük őket kellékeknek. A Hydroking esővízhasznosító rendszerkiegészítőinek kínálata jól mutatja, hány különböző kisebb elem kapcsolódhat egy komplett rendszerhez. Egy jól működő esővíz-hasznosító rendszerben azonban mindegyiknek pontos feladata van, ezért nem érdemes opcionális extraként tekinteni rájuk.

És nem minden ingatlanhoz ugyanazokra az elemekre, ugyanabban a kialakításban van szükség.

Egészen más rendszer elegendő akkor, ha az összegyűjtött esővizet kizárólag a kertben szeretnénk felhasználni, mint akkor, ha WC-öblítésre, mosásra, takarításra vagy más háztartási célokra is hasznosítanánk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kert öntözésére használt rendszer esetében ne lenne értéke az automatizálásnak. A felhasználási cél mellett számít a tetőfelület, a várható vízmennyiség, a tartály  mérete és elhelyezése, a szükséges víznyomás, a túlfolyás kezelése és az is, hogyan biztosítjuk a rendszer folyamatos működését.

Ezért a HYDROKING-nál az esővíz-hasznosítás komplex igényfelméréssel kezdődik. A komplett esővíz-hasznosítási megoldások  esetében a rendszert az adott helyszínhez és felhasználási igényhez állítják össze – a tartálytól és a szűrőtől kezdve a szivattyún és a vezérlésen át egészen a kisebb rendszerelemekig. A Hydroking jelenlegi oldala is kifejezetten a komplett rendszerben való gondolkodást, a méretezést és a műszaki támogatást hangsúlyozza.

A cél nem egyszerűen az, hogy minden szükséges alkatrész felkerüljön egy listára. A rendszernek automatikusan, üzembiztosan és lehetőleg minél kevesebb beavatkozással kell működnie.

Ebben pedig az értékesítés után is van feladat. A megfelelő vezérlés, a védelmi funkciók, a szakszerű szerviz és a hosszú távú alkatrészellátás ugyanannak a szemléletnek a részei: egy esővíz-hasznosító rendszer hosszú távú beruházás.

Miért tudunk segíteni Önnek?

Közel 30 éves vízgépészeti tapasztalattal és több mint 300 átadott esővíz-hasznosító rendszerrel a hátunk mögött azt látjuk, hogy sokszor éppen a kevésbé látványos részleteken múlik a rendszer hosszú távú, stabil működése.

És van még egy szempont, amelyet érdemes figyelembe venni, amikor éppen ezeken az elemeken próbálunk megtakarítani. A HYDROKING tapasztalatai szerint ezek a kisebb rendszerelemek egy átlagos családi ház esővíz-hasznosító rendszerének teljes költségéhez képest nagyságrendileg 10–15 százalékot képviselhetnek. Ehhez képest jelentős szerepük lehet a tárolt víz minőségének megőrzésében, a rendszer védelmében és az automatizált, kényelmes működés biztosításában.

Érdemes tehát feltenni a kérdést: valóban azon a 10–15 százalékon célszerű megtakarítani, amely a teljes rendszer vízminőségét, védelmét és használati komfortját alapvetően befolyásolhatja?

A tartály, a szűrő és a szivattyú tehát csak a történet legismertebb szereplői. A kisebb rendszerelemek lehetnek a háttérben dolgozó „szürke eminenciások”, de nem felesleges extrák. Egy megbízható esővíz-hasznosító rendszer  akkor működik igazán jól, ha nem különálló alkatrészek halmazaként, hanem komplex egészként tervezzük meg – és minden elemnek megvan benne a maga feladata.

Gyakori kérdések az esővíz-hasznosító rendszerekről