A vízgazdálkodás egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben egyre többet beszélünk vízhiányról és aszályról, jelentős mennyiségű, megfelelő kezeléssel újrahasznosítható vizet engedünk el. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség novemberi konferenciája ismét rámutatott: a műszaki megoldások jelentős része már rendelkezésre áll, alkalmazásukhoz azonban szemléletváltásra, megfelelő gazdasági ösztönzőkre és hosszú távú gondolkodásra van szükség.
A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) november 12-én, az Óbudai Egyetemen megrendezett, „Használt vizek hasznosítása – korlátok és lehetőségek” című konferenciája ismét értékes szakmai találkozónak bizonyult.
A szövetség ezúttal is olyan aktuális és kiemelten fontos kérdést állított a középpontba, amelynek megoldása egyre sürgetőbb Magyarországon. Különösen hasznosnak tartjuk, hogy a MaSzeSz rendszeresen közös gondolkodásra hívja a tudomány, a víziközmű-szolgáltatók, a mérnöki szakma és az ipar képviselőit. Az ilyen találkozók nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a már rendelkezésre álló tudásból ténylegesen működő megoldások szülessenek.
Az októberi, „Vízkrízis vagy vízforradalom?” című konferenciáról korábban már beszámoltunk. A novemberi tanácskozás ennek a gondolatmenetnek egy újabb, rendkívül fontos területét járta körül: mit kezdjünk a már egyszer felhasznált vízzel?
Miért engedjük el azt, amit újra felhasználhatnánk?
Magyarországon évente több mint 560 millió köbméter tisztított szennyvíz keletkezik. Ennek egy része megfelelő további tisztítással ipari, mezőgazdasági vagy más célokra ismét felhasználható lenne.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy sok esetben már nem a technológia hiányzik, hanem azok a gazdasági és szabályozási feltételek, amelyek mellett megéri alkalmazni.
Ez a kérdés az esővíz-hasznosításban is ismerős. Ha egy beruházás rövid távon nem térül meg közvetlenül a tulajdonosának, nehezebb meggyőzni a megvalósításáról. Pedig a vízkészletek védelme, a közműhálózatok tehermentesítése és a hosszabb távú vízbiztonság olyan közösségi előnyöket jelent, amelyeket nem lehet kizárólag egy beruházás közvetlen költsége alapján megítélni.
Elvezetni vagy megtartani? Nem mindegy!
Különösen szemléletes volt Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű vezérigazgatója által bemutatott számítás: Debrecen belterületén egy kétórás, 20 milliméteres csapadékesemény esetén mintegy 400 millió liter esővíz kerül elvezetésre.
Ez hatalmas mennyiség, miközben ugyanabban a térségben a vízkészletek megőrzése és az ipari vízigények kielégítése is komoly feladat. A csapadékvízre nem tekinthetünk többé egyszerűen olyan problémaként, amelytől minél gyorsabban meg kell szabadulni. A biztonságos elvezetés mellett legalább ilyen fontos a helyben tartás, a tárolás és a későbbi felhasználás lehetősége.
A korszerű esővíz-hasznosító rendszerek már ma is lehetővé teszik, hogy a tetőkről összegyűjtött csapadékot megfelelő kezelés után öntözésre, WC-öblítésre vagy más, ivóvízminőséget nem igénylő célokra használjuk. Természetesen minden helyszín más. A talajviszonyok, a vízterhelés, a rendelkezésre álló hely és a felhasználási igények egyaránt meghatározzák, milyen megoldás működhet biztonságosan és hosszú távon.
Nem elég egy jó berendezés – működő rendszer kell
A víz újrahasznosítása mellett a meglévő vízgépészeti rendszerek üzembiztonságáról sem szabad megfeledkezni. A szennyvízátemelő rendszerek esetében például a hibás méretezés, a nem megfelelő vezérlés, az eltömődések vagy az elmaradt karbantartás komoly működési problémákat okozhatnak. A szennyvíz visszatorlódása pedig akár egy épület alsó szintjeinek elöntéséhez is vezethet.
Éppen ezért nem szerencsés pusztán termékekben gondolkodni. A gyűjtőtérnek, a szivattyúnak, a csővezetékeknek, a szerelvényeknek és a vezérlésnek egyetlen összehangolt rendszerként kell működniük.
Erről részletesen is írunk szennyvízátemelésről szóló új cikksorozatunk első részében, amelyben bemutatjuk a megfelelő átemelő kiválasztásának szempontjait és a legfontosabb elkerülhető hibákat.
A tudás rendelkezésre áll. Ideje szélesebb körben alkalmazni!
A MaSzeSz konferenciája ismét megerősítette, hogy a fenntarthatóbb vízgazdálkodáshoz nem feltétlenül kell új technológiákat feltalálnunk. Sokkal inkább a már ismert megoldásokat kellene tudatosabban, szélesebb körben és megfelelő szakmai alapokon alkalmazni.
Ehhez fontos a szakmai párbeszéd, a szabályozási környezet fejlesztése, a gazdasági ösztönzők megteremtése és a szemléletformálás.
A HYDRO-KING-nél évtizedek óta azt képviseljük, hogy a vízgépészeti problémákra nem egyszerűen termékeket, hanem hosszú távon is megbízható, az adott körülményekhez igazodó megoldásokat kell kínálni. Akár a csapadékvíz hasznosításáról, akár a szennyvíz biztonságos elvezetéséről beszélünk, a cél ugyanaz: felelősebben, hatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésünkre álló vízzel.
Köszönjük a MaSzeSz-nek és a szervezésben részt vevő szakmai partnereknek az újabb színvonalas konferenciát!
A konferencia előadásairól, a bemutatott technológiákról és hazai példákról a Szunyogh Média részletes helyszíni tudósítása ad további áttekintést.









