Blog

Milyen tartályt érdemes a föld alá telepíteni, és miben különböznek a műanyagtartályok a beton- vagy acéltartályoktól? Nemcsak az ár és a térfogat számít: a szerkezeti kialakítás, a teherbírás, a telepíthetőség és a helyszíni adottságok is meghatározzák, melyik tartály lehet a megfelelő megoldás.

Egy családi ház tetejéről évente több tízezer liter esővíz gyűjthető össze. Ha ezt a vizet helyben megtartjuk és felhasználjuk, kevesebb ivóvízre lehet szükségünk, és az elvezetőrendszert is tehermentesíthetjük. Ami egyetlen háznál megtakarítás, sok ezer háztartásnál már közös érdek.

Szakmai cikksorozatunk új témái minden eddiginél szélesebb körű sajtóvisszhangot kaptak: az élelmiszeripari, agrár- és gazdasági médiumok mellett az RTL Híradó és az InfoRádió is felkérte Dienes Györgyöt, a HYDROKING egyik ügyvezetőjét, hogy szakértőként beszéljen a mindannyiunkat érintő, fontos témáról.

Egy esővíz-hasznosító rendszerhez nem elég a tartály, a szűrő és a szivattyú. Megmutatjuk, milyen kisebb rendszerelemek kellenek a megbízható, automatikus működéshez.

Hogyan lesz a tetőre hulló esőből használható víz? Megmutatjuk, hogyan működik egy komplett esővíz-hasznosító rendszer, és miért kulcskérdés a megfelelő méretezés.

Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz és a feketevíz között? Cikkünkben rendet teszünk a gyakran kevert fogalmak között, és megmutatjuk azt is, hogyan csökkenthető az ivóvíz-felhasználás esővíz-hasznosítással.

Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat: az ókori Krétán már kiforrott vízgyűjtő rendszereket építettek, a római házakban a tetőről lefolyó vizet gyűjtötték, a magyar várak ciszternái pedig háborús időkben akár a túlélést is biztosíthatták. Ma egészen más eszközök állnak rendelkezésünkre, a kérdés azonban lényegében ugyanaz: mit kezdjünk a tetőnkre hulló vízzel? Hagyjuk elfolyni, vagy megtartjuk arra az időre, amikor szükségünk lesz rá? És milyen rendszert válasszunk az igényeinknek megfelelő hasznosításhoz? 

Az esővíz-hasznosításról, vízmegtartásról és tudatos vízgazdálkodásról készített szakmai tartalmainkkal az elmúlt három hónapban több százezer embert értünk el. Blogcikkeink mellett közösségi média felületeinken is rendszeresen foglalkozunk a témával, szakmai anyagainkat pedig egyre több hazai szakmai, gazdasági és agrármédium dolgozza fel.

Egy 100 négyzetméteres tetőre évente akár 60 ezer liter csapadék is hullhat. Miközben egyre hosszabbak a száraz időszakok, az intenzív záporok vizének jelentős része gyorsan elfolyik. Megmutatjuk, hogyan lehet az esővizet összegyűjteni, hasznosítani és – megfelelő adottságok mellett – helyben elszikkasztani.

Hordó, IBC-tartály, föld alatti ciszterna vagy komplett esővízhasznosító rendszer? Közel 500 Facebook-hozzászólás érkezett arra a kérdésünkre, mi történik a tetőről összegyűjtött esővízzel. A válaszokból kirajzolódik, hogyan gondolkodunk ma a vízmegtartásról – és milyen kérdésekre keresik még sokan a választ.

Az összegyűjtött esővíz önmagában még nem használható fel. Ahhoz, hogy eljusson a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez, megbízható nyomásfokozó szivattyúra és összehangolt rendszerre van szükség. Cikkünk bemutatja, miért kulcsszereplő a szivattyú az esővízhasznosításban, és miért érdemes komplett rendszerben gondolkodni.

Az esővíz-hasznosításnál a legtöbben a tartály méretére figyelnek, pedig legalább ennyire fontos, milyen víz kerül bele. Megmutatjuk, miért az esővízszűrő az egyik legfontosabb – és leginkább alulértékelt– eleme egy hosszú távon is megbízható rendszernek.