Szennyvízátemelőre nem csak akkor lehet szükség, amikor a szennyvíz nem tud magától elfolyni: fontos védelmet nyújt a közcsatornából történő visszaáramlás ellen is. Hogyan működik a szennyvízátemelő, mikor érdemes beltéri vagy kültéri rendszert választani, és milyen műszaki szempontokat kell figyelembe venni a tervezéskor? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, és elmondjuk azt is, hogy milyen hibákat előzhetünk meg a megfelelő rendszer kiválasztásával.
Egy családi ház pincéjében fürdőszobát alakítottak ki: a WC, a zuhanyzó és a mosdó rendben működik, a szennyvíz akadálytalanul távozik. Évekig nincs probléma. Aztán egyszer eldugul vagy túlterhelődik az utcai csatorna, az érintett ház bekötő vezetékénél akár az utcaszint magasságáig, és a szennyvíz visszafelé indul meg a házi csatornahálózatban.
Ha nincs megfelelő védelem, a víz az épület legalacsonyabban fekvő, alsó szinti lefolyóin keresztül juthat vissza. Legrosszabb esetben akár az utcaszinti magasságig elárasztva az épület alsó tereit. Egy ilyen elöntés következménye jelentős költséggel járhat: szennyvíz-eltakarítás, fertőtlenítés, a burkolatok, a berendezések és az épületszerkezetek helyreállítása, súlyosabb esetben akár a teljes épületrész használhatatlanná válhat.
A megfelelő szennyvízátemelő rendszer ezért bizonyos helyzetekben az épület biztonságos szennyvízelvezetésének alapvető eleme.


Ha a közcsatornában visszatorlódik a szennyvíz, az épület alsó szintjeinek WC-jén és más lefolyóin keresztül visszaáramolhat, akár egy teljes szuterén lakrészt elöntve. A súlyos anyagi károk megfelelő visszatorlódás elleni védelemmel, szükség esetén szennyvízátemelő alkalmazásával előzhetők meg.
Mikor van szükség szennyvízátemelőre?
Alapvetően három olyan helyzetet érdemes megkülönböztetni, amikor felmerül a szennyvíz gépi átemelésének szükségessége.
Az első eset, amikor a szennyvíz gravitációsan nem vezethető el. Ha a WC, a fürdőszoba vagy más vizesblokk mélyebben helyezkedik el a befogadó csatorna megfelelő csatlakozási szintjénél, a szennyvizet szivattyúval kell magasabbra emelni.
A második, kevésbé nyilvánvaló eset a visszatorlódás veszélye. Ilyenkor normál körülmények között akár megfelelő lejtéssel is elfolyhat a szennyvíz, de a közcsatorna rendellenes működése, szélsőséges üzemállapota esetén az épület alsó szintjei veszélybe kerülhetnek.
A harmadik eset, amikor a befogadó hálózat vagy az elvezetési útvonal sajátosságai miatt kell nyomás alatt továbbítani a szennyvizet. Például nyomás alatti szennyvízhálózathoz történő csatlakozásnál, vagy amikor nagyobb távolságot, illetve jelentősebb emelőmagasságot kell leküzdeni.
A szennyvízátemelő rendszer az épület alsó szintjein keletkező szennyvizet a nyomóvezetéken keresztül továbbítja a befogadó csatornába. A megfelelően megtervezett rendszer a visszatorlódás elleni védelemben is fontos szerepet játszik.
Mi az a visszatorlódási szint?
A visszatorlódási szint azt a magasságot jelöli, ameddig a közcsatorna vize rendellenes körülmények között vagy szélső üzemállapotnál megemelkedhet. Ez általában az utcai burkolat = utcai csatorna fedlapszint meghatározott szintjéhez igazodik, de a pontos értéket az adott helyszín és a közműszolgáltatói előírások alapján kell meghatározni.
A visszatorlódási szint alatti lefolyóknál ezért nem elegendő kizárólag a csatornacsövek lejtését vizsgálni. A vonatkozó MSZ EN 12056 szabványsorozat – ezen belül különösen a szennyvízátemelő rendszerekkel foglalkozó 4. rész – a visszatorlódás elleni védelemre is tartalmaz követelményeket.
Az általánosan alkalmazott biztonságos megoldás a megfelelően kialakított, automatikusan működő szennyvízátemelő, amelynek nyomóvezetéke visszatorlódás elleni csőhurkot is tartalmazhat. Bizonyos, szigorú feltételek mellett más visszatorlódás elleni berendezés is alkalmazható, ezért a pontos megoldást mindig az adott rendszerre kell meghatározni.
A legfontosabb tanulság: attól, hogy a szennyvíz normál üzemben elfolyik, még nem biztos, hogy a rendszer visszatorlódás ellen is védett.


A szennyvízátemelő lelke a megfelelően kiválasztott szivattyú. A metszeti ábrákon a szivattyú belső felépítése, valamint a gyűjtőaknába telepített berendezés és a működéséhez szükséges szerelvények láthatók. A megbízható működéshez valamennyi rendszerelem összehangolása szükséges
Hogyan működik a szennyvízátemelő?
A működés alapelve viszonylag egyszerű: az épületből érkező szennyvíz egy zárt gyűjtőtérbe jut. Amikor a vízszint eléri a meghatározott értéket, az úszókapcsoló vagy egyéb szintérzékelő jelet ad, és a vezérlés elindítja a szivattyút.
A berendezés a szennyvizet a nyomóvezetéken keresztül a szükséges magasságra emelve (majd) továbbítja a befogadó hálózatba. Amikor a gyűjtőtérben a vízszint lecsökken, a szivattyú leáll. A folyamat pedig automatikusan ismétlődik.
Csakhogy a megbízható működéshez ennél jóval több kell. Nem mindegy, hogyan alakították ki a gyűjtőtartályt, megfelelő-e a szivattyú teljesítménye, milyen szerelvények kerültek a rendszerbe, és rendelkezésre áll-e a szükséges vezérlés, motorvédelem és hibajelzés. Meghatározóan fontos része az átemelőnek a befogadó felőli visszaáramlást biztonságosan megakadályozó speciális visszacsapó szelep.
A HYDROKING szennyvízátemelői ezért komplett műszaki megoldásokként készülnek: a szivattyú mellett a gyűjtőtér, a kapcsolódó csővezetékek, a szerelvények és a működtetéshez szükséges rendszerelemek összehangolása is fontos szerepet kap.


Balra a HYDRO-KING kompakt beltéri, jobbra a földbe telepíthető kültéri szennyvízátemelői láthatók. A megfelelő rendszer kiválasztása az épület adottságaitól, a csatornahálózat kialakításától és a telepítési lehetőségektől függ
Beltéri vagy kültéri átemelőt válasszunk?
A két kialakítás között elsősorban az elhelyezés, a hozzáférhetőség és a telepítési körülmények jelentenek különbséget. Családi házaknál gyakori megoldás a kültéri szennyvízátemelő. Ilyenkor a gyűjtőakna a kertben, a föld alatt kap helyet, és az épületből érkező szennyvizet onnan továbbítja a rendszer.
Ha az ingatlanon nem áll rendelkezésre megfelelő kültéri hely, például egy belvárosi épületben vagy alagsori üzlethelyiségben, beltéri szennyvízátemelő alkalmazása is szóba jöhet. Ugyancsak beltéri átemelőt célszerű választani, ha az épületből kilépő csatorna a terepszinthez képest túl mélyen fekszik.
A döntésnél meg kell vizsgálni a nyomóvezeték kialakítását, a zajhatást, a szellőzést, a szivattyú hozzáférhetőségét és a későbbi karbantartási munkák szükségességét is. Egy rosszul megválasztott helyre telepített átemelőnél már egy egyszerű szervizfeladat is szükségtelenül nehézzé válhat.
A legjobb megoldást a körülmények alapos mérlegelése után, a kivitelezés előtt kell meghatározni!
Új építésű ingatlanoknál vagy nagyobb átalakításoknál sokszor csak akkor kerül szóba az átemelő, amikor a csatornák nyomvonala már elkészült, a burkolatok a helyükön vannak, és a gépészeti terek kialakítása is eldőlt. A lehetőségek azonban ekkor már korlátozottak.
A HYDROKING szakembereinek tapasztalata szerint a megfelelő elhelyezés és műszaki kialakítás korai megtervezésével jelentős későbbi költségek kerülhetők el. Előre kell gondolkodni a gyűjtőtér méretéről, a csővezetékekről, az elektromos ellátásról, a szellőzésről és a karbantartás lehetőségéről.
A telepítés során a vízgépészeti szakembernek, a mélyépítési kivitelezőnek és az épületgépésznek is együtt kell működniük. Maga a berendezés csak akkor képes hosszú távon megfelelően ellátni a feladatát, ha a teljes rendszer jól van kialakítva.
A HYDROKING nemcsak a megfelelő átemelő kiválasztásában segít, hanem a kapcsolódó műszaki egyeztetésben, a beüzemelésben és az üzempróbában is szerepet vállal.
Ismerje meg szennyvízátemelő megoldásainkat, vagy kérjen egyedi ajánlatot!
A sorozat következő részében azt nézzük meg, milyen átemelőt érdemes választani, mikor van szükség darálós szivattyúra, és miért lehet nagy különbség két hasonló árú berendezés között.
Gyakori kérdések a szennyvízátemeléssel kapcsolatban
Szennyvízátemelőre akkor van szükség, ha a szennyvíz gravitációsan nem vezethető el a befogadó csatornába. Tipikus példa a pincében vagy alagsorban kialakított fürdőszoba, WC vagy mosókonyha. Szennyvízátemelő alkalmazása a közcsatornából történő visszatorlódás elleni védelem miatt is indokolt lehet.
Bizonyos esetekben igen. Ha a lefolyók a visszatorlódási szint alatt helyezkednek el, a közcsatorna túlterhelődésekor szennyvíz áramolhat vissza az épületbe. A megfelelően kialakított szennyvízátemelő védelmet nyújthat ez ellen. Egyes körülmények között más visszatorlódás elleni berendezés is alkalmazható, ezért a megoldást szakemberrel kell meghatározni.
A beltéri szennyvízátemelőt az épületen belül, például pincében vagy gépészeti helyiségben telepítik. A kültéri rendszer gyűjtőaknája jellemzően a kertben, a föld alatt található. A választást a csatornák elhelyezkedése, a rendelkezésre álló hely, a szükséges emelőmagasság és a karbantarthatóság határozza meg.
A megfelelően kialakított rendszer a szennyvizet szivattyúval továbbítja, nyomóvezetékét pedig a visszatorlódási szint fölé vezetett csőhurokkal alakítják ki. Ez segít megakadályozni, hogy a közcsatornából visszaáramló szennyvíz elöntse az épület alsó helyiségeit. A visszacsapó szelep fontos rendszerelem, de önmagában nem helyettesíti a szakszerű visszatorlódás elleni kialakítást.
A kiválasztásnál figyelembe kell venni a várható szennyvízmennyiséget, a szükséges emelőmagasságot, a nyomóvezeték hosszát és kialakítását, valamint a szennyvíz összetételét. Ugyancsak fontos a gyűjtőtér mérete, a vezérlés, a motorvédelem, a hibajelzés és a későbbi karbantartás lehetősége. A megfelelő berendezés kiválasztásához ezért műszaki méretezés szükséges.
A hibás méretezés vagy kialakítás gyakori szivattyúindulásokat, eltömődést, üzemzavarokat és akár szennyvízkiömlést is okozhat. A nem megfelelő visszatorlódás elleni védelem különösen súlyos károkhoz vezethet az épület alsó szintjein. Ezért a szennyvízátemelő kiválasztásánál nemcsak a berendezés árát, hanem a teljes rendszer üzembiztonságát is mérlegelni kell.











